2013. június 2.
Elsőáldozás 2013
2012 Farsang
2012. június 10.
Pásztorjáték 2012
2009 pásztorjáték
Pásztorjáték 2012
2013 Farsang
2010 elsőáldozás
Diákmisék rendszeresen!
Zenés diákmisék minden hónap első vasárnapján a monori nagytemplomba.
Hit éve 2012 / 2013!

Hiszek Uram,
erősítsd bennünk a hitet!
Várunk sok szeretettel:
Tekintse meg miserendünket >> vagy jöjjön el programjainkra Programok megtekintése >>
* válassza ki a kívánt menüpontot
»A katolikus iskola
»A monori Kis Szent Teréz Egyesület
»A monori Szent Gellért cserkészcsapat
»A vallási élet hordozói a II. világháború előtt
»Családi Kör
»Gyermek és Ifjúsági közösségek a nyolcvanas években
»Katolikus legényegylet
»Monor papjai
»Ökumenikus iskola
»Szívgárda


A katolikus iskola

Az oktatásügy állami megszervezését már Mária Terézia is fontosnak tartotta, amit az 1777-ben kiadott Ratio Educationis tanügyi rendeletében szabályozott. Ennek előkészítéseként, egy felmérést végeztetett a magyarországi népoktatás helyzetéről. Az országos összeírás 1770-ben megkezdődött, és az erről elkészült latin nyelvű összesítést Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlése 1771. április 20-án terjesztette fel a Helytartótanácsnak, amiben Monorról a következőket olvashatjuk:

"Monoron két felekezeti iskola található. A református többségű iskola mellett a másik felekezeti iskola a katolikus, ahol Bratkó János a tanító. 20, - mindkét nembeli-, saját vallásán lévő tanítványa van. Olvasást, írást és katekizmust tanulnak. Az egri káptalan intézkedéséből van szántóföldje, fél jobbágyteleknyi rétje, 15 forint, s ugyanennyi kiló gabona jövedelme, azon kívül a párbér és a mellékes stólajövedelmek. Helyzete körül semmit nem kell javítani. Az első tanító körülbelül 13 éve érkezett."

Az első idők után az iskola sok nehézségen ment át. Az épületeket folyton javítgatni, újjáépíteni kellett, amiről a História Domus. 1. p.-ban így olvashatunk: "1900-ban a plébánia ideiglenes vezetésével Szilvássy Sándor káplánt bízták meg. ,,1900. szeptember 28-tól Dr. Sandula Imrét nevezték ki plébánosnak. Az egész plébániát renováltatta és kifestette.

História Domus. 9. p.: Az ,,Új iskola" a régi harangozó lakás helyén, a Németh Ágoston-féle 20 000 korona, alapítvány terhére 14 000 korona 50 éves kölcsön vétetett fel a monori Takarékpénztártól, és ezen építettetett a szép új iskola teljesen modern berendezéssel. Török Gyula monori református kőmíves mester volt a vállalkozó." 1911. augusztus 27- én szentelték fel. 1912. a templom és az iskola villanyvilágítást kap, ennek költsége: 3200 korona.

A következő pontban is azt találjuk, hogy az új iskola és egy plébániaépület is megvalósult: História Domus. 19p.: ,, Még 1911-ben a rozoga harangozólakás helyén felépült a modernül berendezett 3 tanterem és a különálló plébánia hivatal." Nehezen, de végül a káptalan rászánta magát az építkezésre. Majd a IV. tanterem építése is az ő idejében történt."

Ekkor akarta a plébános rábeszélni, hogy egy-két termet különböző egyletek részére is építsen. Például: Legényegylet. Ebből nem lett akkor semmi.


A monori Kis Szent Teréz Egyesület

A XX. század elején természetes volt, hogy a gyermekek a szülőkkel együtt végezték a háztartási- (főztek, mostak, takarítottak), és a kerti munkákat (kapáltak, palántáztak, gondoztak az állatokat). "Csupán az esti órák, és a vasárnap lehetett a pihenés, a szórakozás ideje. Ezt a szórakozást kívánta Szolnoky János káplán úgy irányítani, hogy az szépre, nemesre neveljen, s egyúttal közösséget megtartó ereje legyen." Így alakultak meg Terézkék 1933-ban, egy tavaszi vasárnap, amikor összehívta a tizenkettő-tizennégy éves lánykákat a katolikus iskola egyik termébe, hogy töltsenek el együtt ott hetente néhány órát. Mintegy 30-40 leány jött össze ezen a vasárnapon. Az találkozókra nem gyártott semmilyen alapszabályt, és nem préselte újdonsült szervezetét az akkor divatos országos egyesületek (Kalász, Napsugár Klub, Dolgozó Lányok, stb.) egyikébe sem, hanem munkatársakat keresve maga mellé, Szent Lisieux-i Kis Teréz oltalmába ajánlva, útjára indította a társaságot, a "Terézkéket".

Szolnoky János növendékei egyéni képességeit kibontakoztatva igyekezett azokat továbbfejleszteni. Munkatársait is ilyen kísérletező, mindig újat kereső emberekből válogatta.

"Az egyesület egyházi elnöke, a mindenkori káplán volt. Szolnoky Jánost, a következő esztendőben elhelyezték. Az őt követő elnökök: Bartos Márton kiváló zenei képzettségével, Csorba Imre költői tehetségével, dr. Viskolcz József pedig a szervezőmunkában részt vállalva voltak segítségünkre. Gyovay János, a leghosszabb időn keresztül volt a Terézkék egyházi elnöke." A közösség működési területét kezdetben tagjainak életkora határozta meg, s hogy nem rendelkezett semmiféle hagyománnyal; feladatát és a megvalósítás módját magának kellett kitalálnia.

Minden héten vasárnaponként, ebéd után találkoztak. A "gyűlésük" kezdetét egy bevezető imádsággal indították el. "Az imát felolvasás,(elbeszélés, vers, mese) követte, majd beszélgettek, énekeltek, játszottak. Rátaláltak a szórakozásnak arra a formájára, amelyik egyszerre volt szép, nemes és kellemes, tanító és szórakoztató: a játékra. Az énekes játékok alatt kiderült, milyen sok szép hanggal megáldott lányka van itt együtt. " Alakítottak egy énekkart, és a Terézkék a monori katolikus templom énekesei lettek. Kirándulásokat is szerveztek, hogy megcsodálják hazai tájaink szépségét. "1944. november l2-én az oroszok megszállták a falut. Az ostromállapot megszűnt, ezért a sebesültjeiket itt helyezték el. Így alakult át a katolikus iskola kórházzá, ami csakhamar megtelt sebesültekkel, kellettek az ápolónővérek. Ezt a feladatot részben a Terézkék vállalták."

l946-ban a katolikus egyesületek többségét feloszlatták "A Terézkék nem tartoztak semmiféle országos szervezethez, hivatalosan tehát nem lehetett feloszlatni sem. Később elindult a B-listázás, amivel még a legjelentéktelenebb állásból is elbocsátottak nekik nem tetsző dolgozókat. Ebben a helyzetben már az egyesület tagjainak, vagy szüleiknek megélhetése forgott kockán, még a rokonokra is árnyékot vetett egyesületi működésük. Végül a plébános urat rágalmazó újság cikkek után, úgy döntöttek, hogy 1949 nyarán feloszlanak." Kis Szent Teréz Egylet 1933. és 1949. közötti másfél évtizedben működött, körülbelül 120 taggal. Mondhatjuk, hogy a történelem egyik legnehezebb időszakában voltak aktívak, és mégis ,,ebben lehetett az egylet azzá, ami volt; fejthette ki szerteágazó tevékenységét: válhatott hasznára tagjainak, egyházának, a falu társadalmának, vagy éppen a háború áldozatainak." A mindennapok számolatlanul kínálták a tennivalót, csak nem szabad "jobb időkre várva" félrehúzódni, hanem csak rá kell találni a tennivalókra. Ezek akkora szellemi, erkölcsi, érzelmi töltést adtak az egylet tagjainak, amelyek az összetartozás élménye mellett, olyan energiaforrása volt, hogy egy életre szóló tartást adtak ezek a közösen átélt évek számukra.


A monori Szent Gellért cserkészcsapat

 Monoron 3 cserkészcsapat alakult. Elsőként, 1924-ben a 931-es Pósa Lajos csapat (a telepi), majd 1926-ban a 924-es Szent Gellért cserkészcsapat (a nagytemplomhoz tartozó) később, pedig a 842-es - ma is működő - Benedek Elek református cserkészcsapat, amelyek az ifjúságot Isten és haza szeretetére, embertársai megbecsülésére nevelték. "Szolnoky János káplán volt a 924-es csapat alapítója és parancsnoka, Rüll Károly a helyettese, Veres László, pedig az apródok vezetője. A vezetésben a tisztek és a tiszthelyettesek is részt vettek. Köztük volt Polyák György, a gyerekek szeretett Gyuri bácsija, és Fülöp Lóránt is." 1933. október 22-én volt a 935-ös cserkész világtalálkozó (IV. Világdzsembori) Gödöllőn, melyen a Szent Gellért cserkészcsapat 85 fővel vett részt.

A Rekvényi telepen lakott egy ifjú Havasi Ferenc, aki mint kis Polgárista belépett a 924-es Szent Gellért cserkészcsapatba. Őt követve a telep szinte összes tizenévese cserkész lett. A fiúkat a cserkész szellem vidám és hazaszerető ifjakká nevelte. Sokat segítettek, ahol csak tudtak, mind otthon és az iskolában is, ahol kitűnt tanulmányi eredményeikben a példaadás szelleme, hogy a csapat olyan erős legyen, amelyre a község vezetősége és a katolikus egyház mindenkor számíthat. Ennek szellemében sokan tovább tanultak, mérnöknek, ügyvédnek, hogy ezzel is szolgáljanak. Egy öttusázó világbajnokot is adott Monornak a csapat. A nagy nemzeti ünnepeken őrséget álltak a Kossuth és a Hősök szobrainál. Húsvétkor pedig váltott őrséget a Szent sírnál.

Havasi Ferenc a polgári iskola végeztével egy időben a cserkész próbákat is letette. A vizsga eredményeként Veres László átadta az apródok - a sirály őrs – vezetését. Két éven keresztül vezette a fiúkat, akkora átadással, lelkesedéssel, hogy őrse olyan kimagasló eredményeket ért el a rajversenyeken, hogy az első díjat, a rajzászlót, majd egy hét után a csapatzászlót és még sok egyéni díjat nyertek meg. 1939-ben volt 10 éves jubileuma a sirály őrsnek. Múltak az évek, a cserkészcsapat tisztikara nem változott, csak a Parancsnoka. 1940 szeptemberétől Dr. Babocsa Endre személyében, aki lelkes, az ifjúságot megértő és szerető vezetője volt a csapatnak. Az ő vezetése alatt lett ,,felnőtté" a csapat. Papként ott volt minden nyári táborban, ahol tábori szentmisék celebrálásával gazdagította a cserkészek lelki életét. Az első nyári nagytábor Nógrádverőcén volt megrendezve, ahol két hetet töltöttek el 1934. július 12-26.-ig.

Sajnos a II. világháború után, pár évvel, 1948-ban megszüntették a cserkészetet. Csak a rendszerváltás után indult újra Monoron is. A még élő régi csapatvezetők segítségével, mint: Veres László, Szentannai Ferenc, Lovas László, Ifj. Rüll Károly. Ekkoriban (1987-1993) Tercsi Zoltán atya volt a káplán, aki szintén sokat segített ebben. Új épület építésére a plébánia udvaron kaptak helyet. Addig a plébánia épületében, az egyik hittanteremben jöttek össze, ahol Kovács Imre és felesége tartottak foglalkozásokat, melyek keretében meséltek ifjú cserkész életükről, élményeikről, így próbáltak gyerekeket toborozni. A foglalkozásokon ismerkedtek a cserkész törvény 10 pontjával is. Egy ilyen alkalommal került közelebbi kapcsolatba a mozgalommal Kun Pál is 1990-ben. Ősszel Sárosi Róbert tartott elsősegély oktatást, de egy alkalommal nem jött el, és helyette aznap Kun Pál tartotta meg az előadást. A követő évben, 1991. október 1-től közfelkiáltással ő lett a csapatparancsnok. Még előző nyáron ünnepélyes keretek között megvolt az első fogadalomtétel, - az újjáalakulás után - 1991. június 16.-án. Geier Sándor volt az, aki kivette a fogadalmat a megújult 12 fős csapat tagjaitól, az öreg cserkészek pedig megújították. Másnap, a vecsésiekkel együtt próbatáborba mentek Dánszentmiklósra 10 napra.

Az új épület alapkőletételére 1992. szeptember 27.-én került sor. Nagy tömeg gyűlt össze erre az eseményre. Itt voltak a Vecsésiek, és még a cserkészközpontból is kijöttek. Ezt sajnos már Veres László nem élhette meg, pedig az ő személyisége kiemelkedő volt a régi cserkészcsapat jellemében. Az épület felépítésében sokat segítettek a cserkészek. Rengeteg kirándulást és táborokat szerveztek, és voltak 3 napos közös biciklitúrán a gyömrőiekkel. Többször voltak Nógrádverőcén, de megfordultak, Esztergomban, és még Visegrádon is. 1994-ben Béren voltak, amelyen Mészáros Csaba atya is rész vett. Sajnos ez a tábor sorsdöntő fordulat lett a cserkészcsapat életében. Több vezető nem értett egyet az egyik társukkal, aki a cserkész szellemiséggel ellentétesen irányította a csapatot. Ezek lassan a csapategység fellazulásához és felbomlásához vezettek.


A vallási élet hordozói a II. világháború előtt

Az ember közösségben, elfogadó emberi kapcsolatokban érzi otthon magát. Ezek kihatnak a testi-lelki egyensúlyára is. Ezt, ha nem is tudták tudományosan a múlt századi emberek, azt érezték, hogy a közös cél, az egymáshoz tartozás nemcsak jó érzéssel tölti el őket, hanem érdekeiket is érvényesíthetik. "Ezeket a kisebb közösségeket, civil szerveződéseket, amelyek meghatározott cél érdekében, önként és tartósan egymáshoz csatlakozott személyek jogilag is szervezett összességét, egyesületeknek nevezzük. Az első katolikus egyesületek a XIX. század közepén jöttek létre, azzal a céllal, hogy szembeszegüljenek a liberális állammal, amely ki akarta szorítani a katolikus egyházat a közéletből, és az egész társadalomra a maga liberális látásmódját, "erkölcsét" akarta rákényszeríteni. A múlt században az egyesületek, és keresztény pártok által sikerült a katolikus egyháznak érvényre juttatni elveit, értékeit."


A monori hívek között is sok vallásos egyesület alakult (Mária társulat, Oltáregylet, Missziós szövetség, Legényegylet, Crédóegylet, -Kongregációk- Szent Margit Kör- Szívgárda stb.). A plébános buzdítására 1931. január 4-én megalakult a Jézus Szíve szövetség 27o taggal. A tagok lehetőség szerint minden hónap első vasárnapján a szentségbetétel után az iskola nagytermében, havi gyűlést tartották, amelyen a plébános beszédet tartott, a különféle vallási kérdéseket tárgyalva, amelyek a lelki életre vonatkoztak.
A Szent Margit kör tagjai pedig vallásos verseket szavaltak, és felolvastak vallási újságokból, s azokat megbeszélték.
1926-ban a katolikus népiskola negyedik termében a Legényegyletből kivált fiatalok, Szolnoky János káplán úr irányításával megkezdték, - az akkor még Monoron ismeretlen szervezetnek,- a cserkészcsapatnak a szervezését. A következő évben 924-es sz. Szent Gellért névvel már működési engedélyt kaptak a Magyar Cserkészszövetségtől. Az 193o-as években több mint 1oo taggal, 1o-12 őrsben működött a csapat.

 

Régi vágya volt a római katolikus egyháznak, hogy valamilyen módon kultúrházat építsen, mert a sokféle vallásos egylet látható, üdvös munkát nem tudott kifejteni, mert nem volt számukra megfelelő terem. Az iskolában csupán szorongva lehetett valami kis előadásokat tartani. Sajnos 1931-32-ben nagy volt a munkanélküliség, de talán éppen annak volt köszönhető ez a szép épület, amely büszkesége a monori katolikus egyháznak. Végre volt egy hely, ahová összegyűltek az egyletek tagjai, léleknemesítő munkát fejthettek ki. Az Actio Catholica is a teremben bontott zászlót 1934 márciusában. A fővárosból jöttek szónokok, hogy kifejtsék a hívek előtt mondanivalójukat. A nagyteremben 5-6oo ember szorongott. A kultúrházban-, míg nem vették el- mozgalmas élet zajlott. Sok műkedvelő előadás: passiók, népszínművek, drámák, meseoperák, operettek. Táncos teadélutánok. Nemcsak szórakoztató, hanem komoly művelődési alkalmak is voltak. Neves előadókat is hívtak: pl: Sík Sándor papköltőt, P. Varga László és P. Kollár Ferenc jezsuita atyákat, valamint filozófusokat, orvosokat, kik saját tudományuk egy-egy témájáról tartottak színvonalas, de mindenki számára érthető előadásokat.

A következőkben szeretném bemutatni a helyi egyház "intézményeit", különös tekintettel a katolikus iskolára, valamint a közösségi élet magvát alkotó egyesületek, egyletek életére.


Családi Kör

A rendszerváltás után a szerzetesek újra szerepet vállalhattak a plébániák életében is. Bella Éva "Sacré Coeur" nővér ebben az időben kapcsolódott be a monori plébánia életébe. Kezdeményezésére a családok közösségi alkalmakat kezdtek szervezni, amelyből majd később sok egyéb más tevékenység is kibontakozott. Monoron a Családi kör 1990-ben alakult. Havonta találkoztak. Az összejövetelek úgy zajlottak, hogy amíg a családok nagyobb gyermekei vigyáztak a kisebbekre, addig a felnőttek hallgathatták Éva nővér előadását, amit utána csoportokban megbeszélhettek. A témák a családdal (mint pl.: nevelés), és a vallási élettel (hit, feltámadás stb.) kapcsolatosak voltak, amiket közösen dolgoztak fel. Megbeszélték, kiben milyen gondolatok merülnek fel a téma kapcsán. Az előadások anyagait előre megkapták, hogy már előre gondolkozhassanak a témán, és a felmerülő kérdéseiket már fel tudják tenni az előadás után. A végén a gyerekek is odajöttek és egy kis agapé volt, amit közös imával, és énekkel zártak le. A kicsiket lázba hozták a vidám énekek, amiket egy-egy ilyen alkalommal tanultak, mert még el is lehetett mutogatni azokat éneklés közben. Karácsonykor egy kis személyre szóló meglepetés ajándékot is kaptak a Sacré Coeur nővéreitől.

A családi kör nagy jelentősége az volt, hogy egy hiányra válaszolt. Eddig ui. nem volt közvetlen kapcsolat a plébánia és a családok között. Így az összejövetelek alkalmával otthonosabban mozogtak a plébánián, a gyerekeket bevonták a pásztorjátékba, stb. A tanév végén pedig családi kirándulást szerveztek. Nem mentek messzire, ami a gyerekek nagy száma miatt is nehezebben kivitelezhető lett volna, hanem inkább az együttlétre figyeltek. Így a másik nagy jelentősége az lett, hogy a családokat is közelebb hozta egymáshoz, és a gyerekek is közvetlenebbek lettek a közösség tagjaival.

 

A nyolcvanas évektől kezdve a "puha diktatúra" éveiben már lehetséges volt hittanos táborokat szervezni. Baranyi Zsuzsanna hitoktató eredményes munkát végzett a gyermekek körében. Az óvodáskorú kisgyermekeknek az új plébániaépületben berendeztek egy szobát, amit "ovis barlangnak" neveztek el. A plébániai hittan szombatonként élettel töltötte meg a házat. A következő vasárnapi evangéliumot rajzolták le, és játszották el a gyerekek. Nyaranként a Félegyháza melletti Selymesen táboroztak. Később felépült a monorierdei kápolna, ahová szintén szerveztek gyermektáborokat. A nagyobb korosztályból volt, hogy külön a lányokat, vagy külön a fiúkat vitték el egy közös hétvégére a kápolnába. Kicsi csírái voltak egy bontakozó új egyháznak.


Gyermek és Ifjúsági közösségek a nyolcvanas években

A nyolcvanas évektől kezdve a "puha diktatúra" éveiben már lehetséges volt hittanos táborokat szervezni. Baranyi Zsuzsanna hitoktató eredményes munkát végzett a gyermekek körében. Az óvodáskorú kisgyermekeknek az új plébániaépületben berendeztek egy szobát, amit "ovis barlangnak" neveztek el. A plébániai hittan szombatonként élettel töltötte meg a házat. A következő vasárnapi evangéliumot rajzolták le, és játszották el a gyerekek. Nyaranként a Félegyháza melletti Selymesen táboroztak. Később felépült a monorierdei kápolna, ahová szintén szerveztek gyermektáborokat. A nagyobb korosztályból volt, hogy külön a lányokat, vagy külön a fiúkat vitték el egy közös hétvégére a kápolnába. Kicsi csírái voltak egy bontakozó új egyháznak.


Katolikus legényegylet

"A szakma szerint szerveződő ifjúsági mozgalmak közül a legnagyobb múltra a katolikus legényegyletek tekintettek vissza. Az első legényegylet Magyarországon már 1856-ban megalakult az iparoslegények érdekeinek védelmére. A mozgalom Adolf Kolpingtól eredt. A Magyarországi Katolikus Legényegyletek Országos Szövetsége a városi, iparos és kereskedő szférában dolgozó, még nem önálló iparos fiatalokat szervezte. Valahol középúton állt a szakszervezet, a szakmai és gazdasági érdekvédelem, valamint a hitbuzgalmi, valláserkölcsi mozgalmak között."

Monoron az 1900-as évek elejétől gombamód szaporodtak a különböző vallási és kulturális egyletek, körök. Hagyomány volt minden ilyen egyletben, hogy rendszeresen felléptek a nagyközség előtt színdarabokkal, dalestekkel, melyek bevételéből működési költségeiket próbálták fedezni. Első megalakuló egylet a Gazdakör volt, mely 1898-ban alakult és ekkor építette a székházát is. Az újtelepen 1913-ban alakult meg a Polgári Olvasókör, és ugyanebben az évben a Római Katolikus Legényegylet.

Az egyesületek műkedvelői nemcsak képletesen vágytak a világot jelentő deszkákra, hanem ténylegesen színpadra volt szükségük. Volt azonban Monoron már a húszas években is két színpaddal rendelkező hely: a Vigadó, valamint a Korona kávéház előadóterme. Azután 1930-ban megépült az Iparoskör szép színpaddal rendelkező nagyterme. További színpadok ezután keletkeztek, például a Katolikus Legényegylet színházterme 1933-ban, a Református Otthoné 1939-ben.

Elejétől fogva az előadóterem és a színpad problémát jelentett az egyletnek, de találékonysággal sok mindent át lehet hidalni. Volt egész estét betöltő előadás a katolikus iskola egy tantermében, ahol a két katedrául szolgáló dobogó volt az összeállított színpad. Az idő múlásával egyre nagyobb volt az igény egy saját székház és színpad építésére. 1932. február 7-én felhívásban kérték a nagyközönség anyagi támogatását. Ennek alapját jótékonysági műsorok rendezésével hozták létre. Márciusban már megkezdték az építkezést, a Mátyás király utca elején a katolikus templom szomszédságában. "Szolnoky János fiatal hitoktató vállalkozott az építkezés nagy munkájára. 1931-32-ben nagy volt sajnos a munkanélküliség, de ez segített az épület létrejöttében. Az ifjúság ingyenmunkát ajánlott fel. Az építőmester ifj. Kiss István volt. Az épületet ő tervezte. 24 m hosszú terem színpaddal, karzattal és mellékhelyiségekkel a legényegyletnek és a cserkészeknek adott helyet.

A terület lapos és vizes volt. A gazdák 500-600 kocsi földet hordtak rá töltésnek, ingyen. A téglát hitelbe vásárolták, adományokat is kaptak az építkezés költségeire, tárgysorsjátékot is rendeztek. Az építkezés gyorsan haladt a rengeteg támogatásnak köszönhetően. Így már augusztus 7.-én megtarthatták a gerenda szentelési ünnepélyt, és év végére elkészült az épület.

1933. október 8-án eljött a nagy nap. Hanauer A. István váci püspök ünnepélyesen felszentelte a Legényegylet székházát. Erről még a Pestvidéki Hírek is részletesen tudósított. Egész napos programmal készültek, este pedig díszelőadás is volt. Sajnos még nem készült teljesen az épület, majd csak december 18.-án vonulhattak be lampionos menet keretében a katolikus legényegylet és cserkészet az elkészült új székházba. Több mint százan vettek részt a felvonuláson, amely a főtéren zajlott. Az új otthont Dr. Sandula Imre apátplébános áldotta meg." Az egylet elnöke Szolnoky János káplán köszönetet mondott mindazoknak, akik segítettek az új otthon megvalósításában. Ebben az épületben bontott zászlót az Actio Catholica is. (1934. március 4.)

A legényegylet 1933-ban megépült színházterme, színpada, és felszereltsége a helyhez és időponthoz viszonyítva modern és fejlett volt. "A színpadvilágítás fokozatos elsötétítése és kivilágítása is lehetséges volt. Színpad még el volt látva a hanghatásokhoz szélgéppel, és mennydörgést utánzó bádoglemezekkel, különféle díszletelemekkel és kétfelől összefutó függönnyel. A nézőtéren, rendes körülmények között, négy mezőben összesen 265 szék volt elhelyezve, de a nézőtéren és erkélyen együtt 325 személy is élvezette az előadást."

A Legényegylet színjátszó gárdája lelkesen toborozta a tehetséges fiatalokat. Operettek, zenés- játékok, hazánkkal kapcsolatos népszínművek kerültek bemutatásra. Ezek közül párat példaként: Leányvásár, Tatárjárás, Sibill, Gül Baba, Marica grófnő, Mágnás Miska, János vitéz. Minden előadás után bál következett. A székek elpakolásáról mindig a cserkészek gondoskodtak.


Monor papjai

Manigai György 1763-1768

Bunhóczi  H. Ferenc 1768-71

Belkovics István ker.esperes 1771-72

Bajáki János 1772-76

Neel János 1776-77

Juhász Márton 1777-80

Scrotth Imre 17781-91

Csollány József 1791-20

Saáry Mihály 1820-47

Gecse András ker. esperes plébános 1847-75

Karsay Lajos 1875-1900

Nusznel István (káplán) 1896-97

Szabó István (káplán) 1897-99

Szilvásy Sándor (káplán) 1899-1900

Dr. Sandula Imre (főesperes, apát, plébános) 1900-45

Szűcs Gyula 1902.11.16.-12.15

Csörgey Géza (káplán)  1903.8.1.-11.8.

Vitéz Béla (káplán) 1909.7.15.-12.15

Szabados Gyula (káplán) 1909.12.15.-1910.11.09.

Medgyesy Gyula (káplán) 1910.11.10.-1913.8.31.

Tordy Árpád (káplán) 1913.09.01.-1913.12.15.

Latzkovics Rezső (káplán) 1913.12.15.-1914.07.30.

Veszelovszky Gyula (káplán) 1914.08.01.-1914.10.11.

Csúcs Kálmán (káplán) 1914.10.12.-1915.01.25.

Rutshay Ágoston (káplán) 1915.01.25.- 1915.09.15.

Széll József (káplán) 1915.09.15.-1916.01.10.

Mészáros István (káplán) 1916.1.10.-1916.10.15.

Fieszl János (káplán) 1916.10.15.-1918.

Feldhoffer János (káplán) 1918.04.20.-1918.08.31.

Décsey Géza (káplán) 1918.09.01.-1918.08.31.

Sztankó Albert (káplán) 1920.11.08.-1921.08.31.

Németh Vince (káplán) 1921.09.01.-1922.08.31.

Szilágyi Mátyás (káplán) 1922.09.01.-1923.08.20.

Sztankó Albert hitoktató 1923.07.01.-1929.07.25.

Szigeti Ernő (káplán) 1923.08.20.- 1924.08.20.

Czeiczel József (káplán) 1924.08.20.-1925.10.05.

Kocsner Ede (káplán) 1925.10.05-1925.10.31.

Dr. Schaub Mihály (káplán) 1925.11.01.-1926.08.31.

Tökölyi István (káplán) 1926.11.1.-1928.07.10.

Morvai János 1928.07.10.-1928.08.20.

Boskó Vilmos (káplán) 1928.8.20-1929.8.25.

Fekete István (káplán) 1929.8.25.-1931.10.1.

Szolnoky János hitoktató 1931.9.1.-1935.7.10.

Kolbe Jenő  (káplán) 1931.10.1.-1931.11.1.

Szabó László (káplán) 1931.11.1.-1932.12.31.

Vénusz József 1933.1.1.- 1933.8.31.

Sebestyén Sándor 1933.9.1.-1935.7.10.

Bartos Márton 1935.7.10.-1937.8.31.

Dr. Viskoliz József hitoktató 1938.8.1.-1940.8.31.

Gründer Simon (káplán) 1939.9.1.-1940.8.31.

Babócsa Endre (káplán)1940.9.1.-1944.4.1.

Gyovay János hitoktató 1940.9.1.-1952.10.10.

Bardócz Ernő (káplán) 1944.4.1.-1945.6.15.

Lengyel Antal kisegítő 1945.6.15.-1945.8.15

Jaeger Gy. Ottokár (káplán) 1945.8.15.-1947.2.31.

Dr. Turner Ferenc esperes-pébános 1945-1953.4.7.

Dr. Nemes László tábori főlelkész, kisegítő 1947.4.1.-1948.10.3.

Gáspáry Ödön premontrei kisegítő 1948.10.4.-1951.9.30.

Tihanyi Miklós (káplán) 1951.12.1.-1956.3.12.

Dr. Kominyák János kisegítő 1951.12.7.-1952.11.10.

Dr. Vidákovics Aladár premontrei kisegítő 1952.11.20.-1953.1.2.

Klinger Vilmos kisegítő 1953.5.20.-1953.9.15.

Pajthényi Sándor esperes plébános 1953.9.15.-1957.5.1.

Detvaj István hitoktató 1953.9.15.-1954.9.1.

Vigh Tivadar hitoktató 1954.9.1.-1955.9.1.

Mészáros József hitoktató 1955.9.1.-1957.9.1.

Kiss József (káplán) 1956.3.23.-1956.10.15.

Mátéffy János 1956.10.15.-1958.11.18.

Dr. Babócsa Endre apát, adminisztrátor 1957.5.1.-1958.9.22.

Barotai Imre (káplán) 1957.9.1.-1958.-1.15.

Szalontai Károly 1958.1.15.-1958.9.25.

Keszthelyi Péter adminisztrátor 1958.10.17-

Ónody János (káplán) 1958.9.22.-1959.10.20.

Dr. Zsóka Sándor (káplán) 1958.9.29.-1961.9.20.

Stein Ernő (káplán) 1959.10.20.-1960.9.15.

Szőke Lajos (káplán) 1960.9.15.-1961.8.31.

Solymosi József (káplán) 1961.9.1.-1961.12.31.

Katona Zoltán (káplán) 1961.9.20.-1962.7.1.

Gila György (káplán) 1962. 1.15.-1964.8.31.

Jeszenszky Zsigmond (káplán) 1962.9.1.-1963.1.15.

Mádi György (káplán) 1963.1.15.-1965.9.1.

Dr. Szűcs Ferenc (káplán) 1964.9.1.-1966.9.1.

Kotai Ernő (káplán) 1965.9.1.-1966.5.1.

Rajczi Antal (káplán) 1966.9.1.-1967.8.1.

Turóczi József 1966.9.1.-1967.10.6.

Bertalan Sándor 1967.8.1.-1969.8.1.

Ruszina Vilmos 1967.10.6.-1968.9.1.

Csellár András 1968.9.1.-1969.8.1.

Letanóczky Ernő hitoktató 1969.8.1.-

Csenók Pál (káplán) 1969.8.1.-

Váczi József 1971

Almásy László 1971

Kárpáti Sándor 1972-73

Csellár András 1972

Csontos Ferenc 1973

Hefler Gábor 1973-77

Dr. Tóth János adm. 1976

Frajna Mihály plébános 1976

Frajna András 1977

Nyári János 1983-84

Varró László 1984

Zsadányi József 1986-87

Tercsi Zoltán 1987-91

Frajna András ker.esp. 1991-2001

Csáki Tibor esperes plébános 2001-2014

Fejérdy Áron 2004

Lengyel Zsolt 2004

Medgyesy Emánuel 2005

Fazekas György 2006

Hartung Ferenc  2009-2010

Elek László SJ 2011  

Varga László SJ 2011

Balogh László 2013

Paszternák Tamás 2013-

Farkas László 2014-



Ökumenikus iskola

Monornak két felekezeti iskolája volt. Az egyik, a Kossuth iskola régi szárnya a református, és a katolikus iskolaépület. Ezeket államosították, és később lebontották. A rendszerváltás után nem alakulhattak újjá ezek az iskolák. Felmerült a vágy a városban egy egyházi iskola létrehozására. "Mivel a gyerekek többsége (a hazai és a helyi viszonyokat is nézve) vegyes házasságú családból származik, és számos olyan gyermek is van, akinek a szülei megkereszteltették, de vallásukat nem gyakorolják. Ezekből adódóan, egy új ökumenikus szellemiségű, egyházi jellegű iskola gondolata merült fel." Ebben nagy segítség volt mintául a Fóton megalakuló hasonló típusú iskola. Ennek létrejöttére, 1991-ben került alkalom, amikor a város Ady Endre úti általános- és szakiskolájának teljes tanári kara és diáksága új létesítménybe költözött, a Jászai Mari tér új épületébe. Így az Önkormányzat pályázatot írt ki egy új intézmény megszervezésére. 1990 őszén Vásárhelyi Géza egy felmérést végzett, melyben kiderült, hogy a város körülbelül 20 ezer lakosából, 16 ezren meg vannak keresztelve, amikor is ígéretet tettek gyermekeik keresztény nevelésére. Ezen adatok tudtával együtt, végül megírta a pályázatot, amit elfogadott az önkormányzat, és az általános iskolát ökumenikus szellemiségű, egyházi jellegű nevelés-oktatással kívánta megvalósítani. Az alapító okirat készítésekor, minden évben előtérbe helyezték az iskola ökumenikus szellemiségét, és egyházias jellegét. Viszont a nevét nem engedték meg, hogy ökumenikus legyen, hanem 4. számú általános iskola, ezért még 3 évig kellett várni, amit 1994 őszétől fogadtak el az iskola neveként. Az igazgatója Vásárhelyi Géza lett 1991-2002-ig.

Mivel az iskola csupán jellegében egyházi, a fenntartója viszont az önkormányzat, így a hittanoktatást sem lehetett kötelezővé tenni.

13 év után, 2005-ben feljelentés érte az iskolát, egyházi jellege miatt. A közigazgatási hivatal felülbírálta az önkormányzat általi döntéseket. Ide, a közigazgatási hivatalba érkezett ez a feljelentés, amely felszólította az önkormányzatot az iskola megszüntetésére. Egy szakértői vélemény kimondta, hogy az ökumenikus szellemiség maradhat, de az egyházi jelleget ki kell venni az alapító okiratból. Azonban később a szellemiséget is. További feljelentés érkezett a közigazgatási hivatalhoz, amely megindította az eljárást az Ökumenikus iskola ellen. A tárgyalás elhúzódott, és közben a választások miatt el is napolták. A választások után ítélet született, fellebbezési lehetőség nélkül, hogy mindenhonnan ki kell törölni az ökumenikus szellemiséget, és minden jelképet le kell szedni. Így 2007. szeptember 1-től nevet is kellett változtatni. A tantestület névként, az "Ady úti általános iskola" mellett döntött.

Az Ady úti iskola alapelve: "A múltat meg kell őrizni a jövendőnek, hogy kéznél legyen, mikor megjön az ihlet!" (Wass Albert) Továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek vallásos nevelésére, nem csak a hittan órákon, hanem az iskolában töltött egész idő alatt.


Szívgárda

A Jézus Szíve tisztelet az újabb kor legelterjedtebb áhítata. Elterjedését a jezsuiták különösen támogatták. Ezért alapította meg Bóta Ernő SJ a Jézus Szíve Szövetséget, amelyből a különböző korosztályú gyerekeknek is alakultak egyesületek. A középiskolásoknak a Jézus Szíve Testőrgárda vagy az Ifjúsági Jézus Szíve szövetség Az elemi iskoláskorú gyerekeknek a Szívgárda, amely a legnépesebb hitbuzgalmi egyesülete volt a kisiskolásoknak. Minden 7-14 év közötti kisfiú és kisleány tagja lehetett a Szívgárdának. "Céljuk a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő módszerekkel lelki fejlődésük, nevelésük előmozdítása, amelynek középpontjában a Jézus szíve tisztelet állt. A Szívgárda a családi misszió eszköze volt elsősorban.".

A katolikus sajtótermékek terjesztése volt az apostolkodásuk főbb területe. A Szövetség hetilapja Szív újság címen terjedt el. A katolikus sajtóra különösen nagy igény támadt, mivel addig nem volt képes családi hetilap. Elterjedése elsősorban Blaskó Mária írónő érdeme, aki a Szív gyermekrovatát szerkesztette és a gyermekeket Jézus Szíve tiszteletére buzdította.

Az első Szívgárda 1920-ban Szegeden alakult meg. A helyi Szívgárdák vagy közvetlenül, vagy az iskolán keresztül csatlakoztak a plébániához, és a plébános gondoskodott a vezetésről. Az országos elterjedéssel megalakult Monoron is egy Szívgárda csoport.

Az 1942-ben már szinte valamennyi katolikus elemi iskolánál működtek: körülbelül háromszáz-ezer taggal.


All Copy Right 2014 - Monor Katolikus Plébánia

Monor Katolikus Plébánia

A weboldalt készítette: Bernula Ádám